A nemzeti park 1960-tól számít természetvédelmi területnek. Mljet szigetének északnyugati részét foglalja magában, körülbelül ötezer hektárnyi kiterjedésben. A Zöld sziget néven is emlegetett, dús mediterrán növényzettel benőtt sziget arról vált híressé világszerte, hogy két tó, a Malo és a Veliko jezero (Kis- és Nagy-tó) keletkezett s „nőtt össze” a belsejében. Az előbbi 24 hektárnyi területű és 29 m mély, az utóbbi pedig 145 hektár nagyságú és 46 méter a legnagyobb mélysége.
Horvát nemzeti parkok
Mljet Nemzeti Park
Risnjak Nemzeti Park
A Risnjak Nemzeti Park légvonalban alig 18 km-re van a tengertől, a Dinári-hegységhez tartozó két nagy középhegység, a Snježnik és a Risnjak alkotja. 1953-ban nyilvánították nemzeti parkká, 1997-ben kibővítették a Kupa folyó környékével, amivel 64 négyzetkilométernyire növelték a területét.
Kornati Nemzeti Park
George Bernard Shaw ezekkel a szavakkal jellemezte a Kornati-szigetcsoport éteri szépségét: „A teremtés utolsó napján Isten meg kívánta koronázni művét, így könnyekből, csillagokból és leheletből létrehozta a Kornati-szigeteket.”
Paklenica Nemzeti Park
A csaknem 100 négyzetkilométernyi nagyságú, a tengerparttól a Velebit-hegység legmagasabb csúcsáig terjedő területet 1949-ben nyilvánították nemzeti parkká és helyezték védelem alá. Magát a parkot két nagy szurdokvölgy alkotja, a Mala és a Velika Paklenica (Kis és Nagy Paklenica).
Krka Nemzeti Park
Észak-Dalmácia leglenyűgözőbb természeti szépsége. A Dinári-hegységben eredő Krka folyó 72 km megtétele után Šibeniknél ömlik a tengerbe. Különlegessége, hogy ezen a 72 kilométeren 242 (!) métert esik, rengeteg gyönyörű vízesést, zuhatagot és sellőt alkotva.
További cikkeink...
1. oldal / 2
